Az óvoda nagy hangsúlyt fektet az ökológiai nevelésre, ez adta az ötletet ahhoz, hogy olyan ünnepséget szervezzenek, ahol ezt az irányelvet követni is tudják. A szülők is szívesen kapcsolódtak be az ötletelésbe, igyekeztek a lehető legkreatívabb jelmezekkel előrukkolni. A magyar csoportosok témája a mese világa volt, azon belül is a Hófehérke és a hét törpe.
A farsangi mulatság azzal kezdődött, hogy a gyerekek a szüleikkel közösen bemutatták az elkészített jelmezeket, majd az óvónők mesélésbe kezdtek: elmondták a régi farsangi szokások és hagyományok történetét. Ahogyan a hagyomány tartja, ha nagy hangzavart csapunk, el tudjuk ijeszteni a telet. Ezért üres műanyag flakonokba rizst szórtak és elkezdték egyszerre rázni, hogy a nagy zaj miatt a tél elmeneküljön, helyette pedig jöjjön végre a jó idő.
Utána közös anya-gyermek játékok kezdődtek. Mindenféle játékkal szórakoztatták a kicsiket, kerestek például elveszett szigeteket, de volt Add tovább a seprűt! játék is. Minden foglalkozásnak az volt a célja, hogy erősítsék a szülők és a gyerekek együttműködését, hogy minden pár egymás segítségével nyerhesse meg valamelyik játékot.
Az óvónők szerették volna még kézzelfoghatóbbá tenni a farsangi hagyományt, ezért minden résztvevő kapott farsangi fánkot és forró teát, amit a játékok után közösen el is fogyasztottak. A gyerekek ráadásul ajándékot is kaptak, egy elismerő oklevél mellé édesség és lufi is járt a meglepetés részeként. A mulatság igazán jó hangulatban telt, de a kicsik és az óvónők nem feledkeztek meg azokról sem, akik betegség miatt nem tudtak részt venni az ünnepségen: lélekben végig együtt voltak. A nap nagyon jól telt, sok közös fényképet csináltak és sokat nevettek együtt.